Egyedi szén-dioxid kalkulátort fejlesztett a svéd impact-tech startup, a Doconomy, a klímavédelem ösztönzésére, és hogy lehetővé tegye a termékek közötti választást azok ökológiai lábnyoma alapján. A 2030 Kalkulátor létrehozásában a pozsonyi székhelyű technológiai vállalkozás, a Vacuumlabs volt a segítségükre.
Hétfőn végre megjelentek az elektromos autók új támogatási programjának részletei. Az új kiírásban is marad a sávos támogatási rendszer, viszont a sávok némiképpen módosultak: az 1 és 12 millió forintos autóbeszerzési ár között akár 2,5 millió forintos támogatás is járhat, a 12 és 15 millió forintos vételár között 1,5 millió forintos támogatást kaphatnak a vásárlók, 15 millió forint felett pedig nincs támogatás ezúttal sem. Új eleme a programnak a hét vagy többszemélyes elektromos járművek megvásárlásához biztosított állami támogatás sávos rendszere, amellyel az autóbeszerzési ár függvényében 1,5 vagy akár 2,5 millió forintos támogatás is elérhető lesz.
A hidrogéngazdaság a magyar cégek, így a naperőművek számára is nagy lehetőségeket rejt. Az új ágazat létrejöttének ugyanakkor feltétele a teljes értéklánc és a megfelelő infrastruktúra kifejlődését támogató szabályozás megalkotása. Világszerte mind több ország fogadta el saját nemzeti hidrogénstratégiáját, de Magyarországon ez továbbra is várat magára, miközben máris elmaradásban vagyunk Nyugat-Európához képest a hidrogéntechnológiák szempontjából.
Rekord eredményeket szállított az Alteo az első negyedévben, amely az elmúlt időszak befektetési döntéseinek sikerességét, valamint az ESG-szemléletű stratégia jelentőségét mutatja. Minden fontos soron javulás látható az elmúlt év azonos időszakához képest, különösen az EBITDA és a nettó eredmény ugrott nagyot, de az árbevétel is növekedett. A bővülés elsődlegesen a hő- és villamosenergia-termelést irányító szabályozási központ kimagasló teljesítményének köszönhető, de a tavaly megvásárolt szélerőműpark és a felújított gibárti vízerőmű többleteredménye is hozzájárult ehhez. A koronavírus-járvány továbbra sem volt érdemi hatással a társaság működésére.
A jelenlegi tervekben szereplő 32 százalékról 38-40 százalékra emelné a 2030-ra a bruttó végső energiafelhasználáson belül elérendő megújuló energia részarányra vonatkozó célszámot az Európai Bizottság. A kiszivárgott terv emellett egyéb, helyenként igencsak radikálisnak tűnő lehetséges intézkedéseket is tartalmaz.
A klímaváltozással kapcsolatos súlyos aggodalmak ellenére a választópolgárok nem kívánnak ezer milliárdokat költeni az emisszió jelentős csökkentésére. Emiatt a klímavédelmi mozgalmak egyre inkább új stratégiát választanak: bíróságokon keresztül erőszakolják ki a klímavédelmi intézkedéseket. Szerte a világban az ENSZ legalább 1550 ilyen klímapert tart számon 38 országban, amelyeket gyakran a jövőjükért aggódó fiatalok indítanak. Sajnos, ezek a perek aláássák a demokráciát, ártanak a szegényeknek, és eltérítenek minket a klímaváltozás kezelésének okosabb eszközeitől.
Németország európai partnereinek is el kellene fogadnia az ambiciózusabb klímavédelmi célokat – mondta szombaton Angela Merkel német kancellár a Bloomberg tudósítása szerint. Berlin 2045-re érné el a záró emissziós kibocsátást, miközben az EU-nak 2050-re vannak hasonló céljai.
Az Európai Unió polgárai erősen támogatják a jelenleginél ambiciózusabb nemzeti klímacélok kijelölését - derül ki egy 12 uniós országban végzett közvélemény-kutatás eredményeiből. A megkérdezettek 68 százaléka azt kívánja, hogy az EU közös kibocsátáscsökkentési célszámának megemelését követően saját országának kormánya is lépjen ebbe az irányba. Magyarországon a válaszadók szinte pontosan ugyanilyen arányban (67%) fejezték ki erre irányuló akaratukat.
A következő évtizedek egyik legfontosabb trendje minden valószínűséggel a környezetbarát technológiák rohamos elterjedése lesz, beleértve az elektromos autókat, a nap- és szélerőműveket, de várhatóan az energiatárolás iránti szükségletek is megemelkednek majd. Mindez azonban hatalmas mennyiségű erőforrást igényel, amit valahogyan és valahonnan elő kell teremteni, ráadásul kívánatos lenne mindezt környezetkímélő módon megtenni. Ez pedig igen komoly terhelést ró majd a bányaiparra, amely egyáltalán nem biztos, hogy képes lesz tartani a lépést. Egy-egy új lelőhely felkutatása és a termelés megkezdése ugyanis több mint egy évtizedig is eltarthat egyes ásványi anyagok esetében, mint amilyen például a réz vagy a nikkel. Nem érdemes tehát késlekedni a szükséges beruházásokkal, ha az energiaátmenetet komolyan gondolja világ. Emellett az is komoly fejfájást okozhat, hogy több olyan nyersanyag is akad, ahol egyetlen ország kontrollálja a globális kitermelés több mint felét - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség frissen kiadott erőforrásokkal kapcsolatos tanulmányából.
A Fisker nevű elektromos autókat gyártó startup megállapodást írt alá az iPhone-okat gyártó tajvani Foxconnnal egy új elektromos jármű közös fejlesztéséről és gyártásáról. A Fisker márkanév alatt Észak-Amerikában, Európában, Kínában és Indiában értékesíteni tervezett autó gyártása az Egyesült Államokban 2023 végén indulhat. Számos részletet, köztük az autó típusát és a leendő gyártóüzemek helyét a két vállalat nem hozta nyilvánosságra.
Hamarosan újra pályázhatnak a taxisok kormányzati támogatásra elektromos autók beszerzéséhez - jelentett be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese. A módosított tájékoztatás szerint az állam akár 6,75 millió forintos támogatást is adhat elektromos autó vásárlására.
Világoszöld alapszínű rendszámot használhatnak augusztustól a kizárólag elektromos meghajtású motorkerékpárok is. A környezetkímélő járművek üzemeltetői a hatályos előírások alapján többféle adó- és illeték megfizetése alól mentesülnek - írja az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Egyértelműen kedvezőnek tűnnek az április elején átadott új magyar-szlovák távvezetéki összeköttetések üzembe állításának első tapasztalatai, piaci hatásai. A fejlesztés a magyar áramtőzsdei árak csökkenését eredményezte, egyúttal a szlovák és német nagykereskedelmi árral szembeni spread is mérséklődött.
Újabb termelési rekordot állítottak fel a hazai naperőművek hétvégén: május 9-én, vasárnap dél után fél órával 1426,40 MW volt az ipari méretű fotovoltaikus erőművek termelése. Ebben az időszakban a teljes hazai villamosenergia-termelés legnagyobb részét, több mint 37 százalékát már ezek adták. A háztartási méretű naperőművek termelésével együtt pedig a számok még magasabbak.
Termőföldön is végezhető napenergia-termelés, ha az ehhez szükséges berendezések alatt továbbra is használható mezőgazdasági célra a terület, vagyis ez nem minősül a termőföld "más célú felhasználásának" - a többi között erről fogadott el módosítást az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a csütörtöki ülésén.
Megtörtént az első ipari termelő vállalat zöld kötvény-kibocsátása Magyarországon, ezt hazánk vezető higiéniai papírtermék-gyártója, a Vajda Papír Kft. bocsátotta ki 9,9 milliárd forint értékben a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában. A kötvény az aukciót követő 90 napon belül bevezetésre kerül a vállalati kötvények kereskedésére kialakított kötvényplatformjára, a BÉT Xbondra. A fix kamatozású, amortizálódó kötvény futamideje 10 év, a kötvény kupon mértéke 3,5 százalék, a hozama pedig 2,82 százalék. A zöld kötvények jelentős befektetői érdeklődést váltottak ki, az aukció során összesen mintegy 16,6 milliárd forint értékű ajánlat érkezett. A 9,9 milliárdos forrással a cég a dunaföldvári üzemének újabb gyáregységgel való bővítését tervezi megalapozni, egyben eleget tesznek a vállalat Zöld stratégiájában foglalt vállalásainak is.
Egyre több ország fogalmaz meg komoly vállalásokat a klímasemlegesség eléréséhez, többek között a világ legnagyobb szennyezője, Kína, de az Egyesült Államok és az Európai Unió is rögzíti azt, hogy milyen céldátummal és milyen lépésekkel érné el a kitűzött célokat. A törekvések egyik legfontosabb eszköze a szén-dioxid-kvóták kereskedelme lehet, amiben az EU már évek óta élen jár, Kínában idén indult el a nemzeti kibocsátás-kereskedelem, és egyre több ország alakítana ki hasonló rendszert. Azért is különösen izgalmas és aktuális a téma, mert az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett a kvóták ára, ami több szektorban tevékenykedő vállalat működését drágítja meg, a költségek emelkedése pedig végső soron mindannyiunk életére hatással van. Cikksorozatban járjuk körbe, mit érdemes tudni a kibocsátáskereskedelemről.
Magyarország támogatta a közös EU-s 2030-as ambíciószint emelését, noha ez
egyelőre, a részletek ismeretének hiányában, egy ugrásnak tűnik a vakvilágba – mondta Steiner
Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia és klímapolitikáért felelős államtitkára a KLíMA – Zöldpolitikai Percek podcast beszélgetésének
második részében.
A klímaváltozás elleni küzdelem egyre hangsúlyosabb és népszerűbb téma, számos állam és társulás tett szigorú vállalásokat a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban. Az ehhez használt eszközökről azonban viszonylag keveset hallani, többek között ebbe a kategóriába tartozik a szén-dioxid-kvóták kereskedelme is. Azért is különösen izgalmas ez a téma, mivel sohasem volt még ilyen drága korábban a szennyezés a vállalatok számára, és ez várhatóan még csak a kezdet. Az Európai Unió ugyanis további szigorításokat és reformokat tervez, ami miatt az egekbe emelkedhet a szén-dioxid-kvóták árfolyama.
Az utóbbi időben napvilágot látott módosítások következtében a háztartási napelemes rendszer telepítéséhez támogatást igénylők körében sok volt a félreértés a otthonfelújítási támogatás igénybevételével, illetve a szaldóelszámolásban maradás feltételeivel és a vonatkozó határidőkkel kapcsolatban. A helyzetet jelentős mértékben egyértelműsíti a Magyar Államkincstár állásfoglalása, melyet az Optimum Solar kérvényezett.
A titkosszolgálatok tanácsának ellenére tesz így.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
