sustainable world

Hosszú távú tervek a Magyar Telekomnál: „Ez inkább maraton, mint 100-as sprint”

Hosszú távú tervek a Magyar Telekomnál: „Ez inkább maraton, mint 100-as sprint”

A vállalati szférában és a befektetői berkekben egy teljesen más szemlélet kezdi átalakítani a magyar piacokat, a hosszú távú kockázatokban a fenntarthatósági szempontok is beszivárogtak, sőt szinte lavinaszerűen változtatják meg a piaci szereplők mindennapi döntéseit, és a következő évekre szóló vállalásait.  Egy interjúsorozat keretében a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatokat kérdeztük meg a fenntarthatósági jelentéseikről és arról, hogy hozzájuk hogyan, és mikor robbant be az ESG világa. A Wizz Air állásfoglalása után, Pandi Zoltán, a Magyar Telekom befektetői kapcsolatok vezetője beszélt a telekommunikációs iparág és az ESG egymást támogató kapcsolatáról.

A kulisszák mögött: így zajlik a vállalatoknál a zöld kötvények kibocsátása

A kulisszák mögött: így zajlik a vállalatoknál a zöld kötvények kibocsátása

A zöldkötvény-kibocsátási gyakorlatokról volt szó a HuGBC legutóbbi Green Talk beszélgetésén. Jelenleg négy ingatlanfejlesztő és egy termelő vállalat van, akik éltek az MNB által indított Növekedési Kötvényprogram (NKP) "zöld" lehetőségével, közülük ketten részletekbe menően számoltak be arról, hogy milyen feladataik, fenntarthatósági vállalásaik voltak, és vannak jelenleg is. Sőt, még az is kiderült, hogy milyen költséggel lehet kalkulálni egy zöldkötvény-kibocsátás lebonyolítása során, és melyek a kezdő lépések, amik nélkül nem érdemes belevágni a folyamatba.

Biczók András: a megújuló energiaforrások alapjaiban változtatják meg a villamosenergia-piacot

Biczók András: a megújuló energiaforrások alapjaiban változtatják meg a villamosenergia-piacot

Át kell állnunk arra a működésre, hogy a nagy termelőegységeket megtartva nagyon sok kis termelőt is a hálózatba kapcsoljunk – mondta Biczók András. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az áram-autópályákról, arról, hogy miért jelent feladatot az ország energiaellátásában akár egy téves időjárás-előrejelzés is, és hogy miként is szakadt ketté átmenetileg, néhány órára Európa energiaellátása egyetlen apró hiba miatt januárban

Állami pénzből napelem: cégeket és háztartásokat is érinti a közelgő változás

Állami pénzből napelem: cégeket és háztartásokat is érinti a közelgő változás

Amellett, hogy feketén-fehéren kiderült: a jelenlegi kedvező szaldó elszámolást az eddig sokak által véltnél (és reméltnél) szigorúbb feltételekkel vezetik ki az otthonfelújítási támogatással létesülő új lakossági napelemes rendszerek esetében, az is világossá vált, a változás a vissza nem térítendő állami támogatásból a vállalkozások által megvalósított háztartási méretű (azaz az 50 kW-ot nem meghaladó teljesítményű) naperőművekre is vonatkozik.

Lezajlott az MVM startup versenye, izgalmas elképzeléseket mutattak be a döntősök

Lezajlott az MVM startup versenye, izgalmas elképzeléseket mutattak be a döntősök

Lezajlott az MVM Edison nevű startup versenyének döntője, amelyen nyolc döntős csapat versenyzett több tízmilliós befektetésért. A versenyre rekord számú, több mint 260 pályamunka érkezett idén. Az „ötlet fázis” kategóriájának győztese egy autózás helyett kerékpározásra ösztönző applikáció, míg az „érettebb fázis” kategóriájának nyertese egy ipari validációs tesztek „Airbnb-jeként” szolgáló platform lett.

Napelem szaldó, vagy bruttó elszámolással telepíthető? – Fontos tisztázó közleményt adott ki az ITM

Napelem szaldó, vagy bruttó elszámolással telepíthető? – Fontos tisztázó közleményt adott ki az ITM

Nagyon kell sietnie a napelemes rendszer telepítésével annak, aki valamilyen állami támogatásból (EU-pályázat, Otthonteremtési támogatás) valósítja meg az ingatlanán a napelemes beruházást, mert június 30-ig üzembe kell azt helyeznie ahhoz, hogy még a szaldó elszámolást választhassa, ezután ugyanis már csak a bruttó elszámolást választhatja. Ha viszont tisztán önerőből valósítja meg valaki a fejlesztést, akkor még van ideje, ugyanis 2023. december 31-ig lehet szerződni szaldó elszámolásban az áramhálózati cégekkel - rögzítette pénteki tájékoztatásában az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Bréking: július végéig kiírják a gigantikus pályázatot, családok tízezrei jutnak ingyen napelemhez

Bréking: július végéig kiírják a gigantikus pályázatot, családok tízezrei jutnak ingyen napelemhez

Miközben átadta Közép-Európa legnagyobb naperőművét Kaposváron, azt jelentette be Palkovics László innovációs és technológia miniszter, hogy legkésőbb július végéig kiírják az uniós helyreállítási terv keretében azt a hatalmas, 159 milliárd forintos lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatot, ami 35 ezer háztartásnak 3-4 millió forintnyi ingyenpénzt jelent, hiszen 100%-os támogatás mellett tudják majd elvégezni a beruházásokat. Fontos, hogy ez a pályázat kizárólag az országos átlagjövedelem alatt élő családoknak szól majd, mert elsősorban az energiaszegénységnek leginkább kitett kört célozzák vele, akik sokszor szilárd tüzelőanyaggal fűtenek és ezért nagyon rossz a levegő is, de közben lesz még idén a lakosságnak másik uniós napelemes-megújuló energiás pályázat is. És a cégeknek is lesz majd új uniós forrás megújuló beruházásokra.

Szigorítások előtt Európa, durván elszállhatnak a fűtési költségek és az üzemanyagárak

Szigorítások előtt Európa, durván elszállhatnak a fűtési költségek és az üzemanyagárak

Az Európai Unió tagállamai még tavaly decemberben állapodtak meg abban, hogy szigorítani kell a 2030-as klímacélokon. Az Európai Bizottság pedig júliusban tesz majd javaslatot a jelenleg érvényben lévő szabályozás módosítására, amely konkrétabban is meghatározza majd, hogy hogyan kell elérni az új célkitűzéseket. Ez különösen annak fényében fontos, hogy attól függően, hogy a klímacélok eléréséhez milyen intézkedéseket tesz az unió, alaposan megemelkedhetnek a fűtési költségek és az üzemanyagárak is. Elképzelhető ugyanis, hogy az EU kiterjeszti a szén-dioxid-kvóta kereskedelmet többek között a közúti közlekedésre és az ingatlanpiacra is, ami akár masszív áremelkedésekhez is vezethet a következő években az egyes tagállamokban. Lengyelországban például akár közel 200 százalékkal megemelkedhet a szénnel való fűtés költsége, míg Németországban és Franciaországban több mint 30 százalékkal drágulhatnak az üzemanyagok a kvótarendszer bevezetése következtében. Érdemesebb lehetne tehát a fűtés és a közúti közlekedés esetében is alternatív megoldásokat megvalósítani, derül ki a Cambridge Econometrics friss tanulmányából.

Egyre fontosabb a lakásfejlesztők számára a fenntarthatóság: íme egy jó példa

Egyre fontosabb a lakásfejlesztők számára a fenntarthatóság: íme egy jó példa

A főváros zöldinfrastruktúrájához kapcsolódó fejlesztések egyik fő célkitűzése, hogy 2030-ra 226 hektárral több zöldfelület legyen Budapesten, melynek kapcsán kiemelt szerepet kap a Duna-menti területek komplex rehabilitációja is. Ennek példája lehet a XIII. kerületi Foka-öböl, ahol az egykori ipari terület mára az otthon és a kikapcsolódás helyszíne lett és ahol számos lakóingatlan-fejlesztés zajlik.

Alaposan megosztotta a világ vezető hatalmait egy friss tanulmány, amely megtiltaná az új olajmezők kialakítását

Alaposan megosztotta a világ vezető hatalmait egy friss tanulmány, amely megtiltaná az új olajmezők kialakítását

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra hívta fel a figyelmet friss tanulmányában, amelyről mi is beszámoltunk részletesen, hogy a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében radikális változtatásokra lenne szükség. Többek között már most abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és az új szénbányák nyitását, a gázkazánok értékesítését pedig be kellene tiltani 2025-től. A radikálisnak mondható javaslatokat felemás fogadtatásban részesítették a világ vezető hatalmai.

A lakóépületeket is érintené az EU klímaterve - az alacsony jövedelműeket kompenzálnák

A lakóépületeket is érintené az EU klímaterve - az alacsony jövedelműeket kompenzálnák

Az Európai Bizottság kiterjesztené szén-dioxid kibocsátási kereskedelmi rendszerét az lakóépületekre és a közlekedésre, ezzel párhuzamosan pedig azonnali kompenzációt vezetne be az alacsony jövedelmű háztartások számára - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-csúcs második munkanapját záró sajtókonferencián.

Hamarosan csak az ilyen épületek ütik meg a befektetők és a finanszírozók elvárási szintjét

Hamarosan csak az ilyen épületek ütik meg a befektetők és a finanszírozók elvárási szintjét

Az igény arra, hogy az épületek „zöldek” legyenek már rég megérkezett a befektetők, az épület használók részéről. A kötelezettségek is életbe lépnek arra vonatkozóan, hogy a fejlesztések fenntartható irányba menjenek, akár az épületenergetikai követelményrendszer szigorodására, akár a projekteket finanszírozó bankok beszámolási kötelezettségére gondolunk. De vajon mitől lesz az, és mit jelent, hogy „zöld” egy ingatlan?

Váratlanul érte a hazai naperőműveket a drasztikus költségemelkedés

Váratlanul érte a hazai naperőműveket a drasztikus költségemelkedés

Egyáltalán nem volt felkészülve a hazai napenergia-termelő szektor a villamosenergia-rendszer kiegyenlítéséhez kapcsolódó költségeik megugrására. Iparági vélemények szerint ha a költségemelkedés tartósnak bizonyul, a termelők számára kigazdálkodhatatlan lesz, meggátolhatja újabb naperőművi befektetések megvalósítását, de legalábbis drasztikusan megemelheti a magyarországi napenergia-termelés költségét.

Ketyeg az óra, ezekkel a drasztikus intézkedésekkel lehetne elkerülni a klímakatasztrófát

Ketyeg az óra, ezekkel a drasztikus intézkedésekkel lehetne elkerülni a klímakatasztrófát

Számos kormányzat kötelezte már el magát a klímasemlegesség elérése mellett, ami biztató jel, ugyanakkor a szavak mellett tettekre is szükség van. Ugyan első ránézésre még rettentően távolinak tűnik a sokak által 2050-re vállalt zéró kibocsátás elérésének időpontja, pedig valójában az a helyzet, hogy már most is radikális változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy ezt elérjük. Már ma abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és szénbányákat sem lenne szabad nyitni. A gázkazánok értékesítését 2025-től, míg a belsőégésű motorral működő járművekét 2035-től be kellene tiltani. Emellett soha nem látott mértékben lenne szükséges javítani az energiahatékonyságon, a megújulóknak és az elektromos autóknak pedig át kellene venniük a világuralmat 2050-ig. Fontos szerep jutna a hőszivattyúknak, a technológiai innovációknak és az infrastrukturális beruházásoknak is. Ráadásul mindez kevés a drasztikus mértékű klímaváltozás elkerüléséhez, ha nem párosul megfelelő nemzetközi együttműködéssel és finanszírozási háttérrel - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség friss tanulmányából, amelynek fókusza a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez vezető út.

Fenntartható farmergyárat nyit a C&A Németországban

Fenntartható farmergyárat nyit a C&A Németországban

A C&A 2021 őszén nyitja meg textilipari innovációs gyárát (C&A FIT) a németországi Mönchengladbachban. A legújabb technológia alkalmazásával, az új telephelyen a farmergyártásra összpontosítanak - szerepel a cég közleményében.

Az elektromos autók innovációja hajtja az energiaforradalmat

Az elektromos autók innovációja hajtja az energiaforradalmat

A 2014 és 2016 közötti pangást követően új lendületet vett 2017-ben, és ismét erősödésnek indult az úgynevezett alacsony karbon energetikai (LCE) innováció az új szabadalmak száma alapján, ami egyértelműen kedvező fejlemény, még ha a tevékenység gyorsítására is lenne szükség. Az elektromos járművek és a kapcsolódó infrastruktúra gyors fejlődése az egész tiszta energia innováció területének legmeghatározóbb területe volt az elmúlt évtizedben.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.